A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság nov. 22-én nyilvánosságra hozza azoknak a parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteknek a névsorát, akikre rábizonyosodott, hogy a múltban kapcsolatot tartottak fenn a Szekuritátéval, illetve politikai rendőrség jellegű tevékenységet folytattak. A Ticu-törvény értelmében ezeket a személyeket a bizottság elé idézik meghallgatásra. Az RMDSZ-t az átvilágító bizottságban képviselő Csendes László elmondta: három RMDSZ-es politikus neve is felmerült. Egyikük Bárányi Ferenc, az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, volt egészségügyi miniszter. Az átvilágító bizottság előtt megjelenő Bárányi elmondta: annak idején valóban aláírt együttműködési nyilatkozatot, a Szekuritáté kényszerítésére. Figyelembe véve azonban, hogy az RMDSZ-es politikus semmilyen politikai rendőrségi jellegű tevékenységet nem folytatott, a bizottság úgy döntött, nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Csendes László emlékeztetett: Bárányi Ferenc tulajdonképpen áldozat, hiszen a Szekuritáté hosszú ideig üldözte, fia is gyanús körülmények között halt meg. Csendes a másik két RMDSZ-es politikust nem nevezte meg tekintettel arra, hogy meghallgatásuk még folyamatban van. - A bizottság válaszolt az RDK 2000 fellebbezésére is. Eszerint Ion Iliescu esetében is érvényes a Ticu-törvény azon előírása, amely a volt Szekuritáté kollaboránsának tekinti az államelnökjelöltet. Az RDK 2000 szerint a Szekuritátéval való együttműködés tényét az bizonyítja, hogy Iasi megyei pártfőtitkárként Iliescu az ottani Szekuritáté tevékenységét is felügyelte. Annak ellenére, hogy napokkal ezelőtt a bizottság azt válaszolta, hogy Ion Iliescu nem volt kollaboráns, most a bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru hivatalosan is elismerte, hogy nem lehet ítéletet hozni igazoló okiratokra való hivatkozás nélkül. Egy alapos vizsgálathoz és átvilágításhoz pedig túlságosan hosszú időre lenne szükség, hiszen, többek között, ellenőrizni kellene a Iasi megyei Szekuritáté 1974-1979 közötti tevékenységét. "Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy a nyilvánosságra hozott adatainkat nem lehet teljesnek és véglegesnek tekinteni. Ezek azonban tükrözik lehetőségeink jelenlegi szakaszát, valamint azt, hogy három irattár anyagainak áttanulmányozására szorítkoztunk, a Szekuritáté, a külföldi hírszerző szolgálat és a nemzetvédelmi minisztérium irattárára, mivel a jelen pillanatban ezek szolgálnak használható eszközként" - jelentette ki a bizottság elnöke. A Ticu-törvény szerint azok a személyek, akiknek politikai múltjában foltokat fedeznek fel, bíróság előtt is felelősségre vonhatók, tekintettel arra, hogy hamis nyilatkozatukkal a közvéleményt becsapták. /Bárányi nem esik a Ticu-törvény hatálya alá. Onisoru: Az "ítéleteket" nem lehet véglegesnek tekinteni. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./
2000. december 5.
A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
2001. március 8.
A Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Bizottság megtette az első lépéseket az állam által elismert vallási felekezetek képviselői múltjának átvilágításához. Erre a kezdeményezésre a különböző civil szervezetek, valamint a művelődési minisztérium kérésére került sor. Gheorghe Onisoru, az átvilágító bizottság elnöke elmondta: elkezdték a minisztériumokban dolgozó tisztségviselők átvilágítását is. Ugyanakkor folytatják a tavalyi választásokon részt vevő parlamenti pártok jelöltjeinek az átvilágítását. /Átvilágítják az egyházak vezetőit is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
2001. július 12.
Mircea Dinescu a CNSAS (a szekuritáté irattárát átvizsgáló bizottság) elnökét, Gheorghe Onisorut azzal vádolja, hogy a bizottság nevében hoz határozatokat, és túlságosan hajlékony lett a politika és a politikusok irányába, mióta gyakran találkozik az államelnökkel valamint Teoctist patriárkával. Elmondta: a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ mindeddig visszautasította a kért iratcsomók átadását a bizottságnak. Több módosítást javasolnak, többek között azt, hogy a szekuritáté volt ügynökeinek adatait csak a nemzetbiztonsági intézmények jóváhagyásával lehetne nyilvánosságra hozni. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a volt szekusok továbbra is megőrizhetnék ismeretlenségüket, állítják a kommentárok. /Módosítva értelmetlenné válna az átvilágítási törvény. Nyilvánosságra hozzák a kollaboráns egyházfők és újságírók dossziéját? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./
2001. december 17.
Szembenézés a múlttal címmel szervezett nemzetközi szemináriumot neves magyarországi és hazai előadók részvételével a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a temesvári forradalom 12. évfordulóján. Neves magyarországi és romániai történészek, politológusok és teológusok értekeztek a kommunista rendszer kutatásának fontosságáról, az átvilágítás szükségességéről. Dr. Schmidt Mária, a XX. Század Intézet elnöke a nyolc évvel ezelőtt nagy botrányt kavart "fekete könyv" történelemformáló szerepéről beszélt. Elmondta, a kommunista pártok központi személyiségeit megszólaltató tényfeltáró kötet olyan áttörést jelentett, amely a 90-es évek elején az addig szigorúan titkosnak nyilvánított levéltári dossziék közkézre bocsátását eredményezte. "A kommunista állam lejáratta magát. Nem a közérdeket szolgálta, hanem önmagát. Hitetlen, eszménytelen és cinikus hatalomnak adott teret, s ezáltal korrumpálta a neki alárendelt polgárt" - hangzott Tőkéczki László történész jellemzése. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) tevékenységéről Gheorghe Onisoru elnök elmondta, kutatási eredményeiket egy januárban megjelenő kiadványban teszik majd közzé. Ugyanakkor lát napvilágot az első dokumentumgyűjtemény is, amelynek anyagát titkosszolgálati tisztek kéziratai alapján állítják össze. Forró László előadó-tanácsos szerint az előző években az archívumokat, amellett, hogy megcsonkították, "felmentő" vagy "befeketítő" iratokkal kiegészítették, ezért nem támogatja a református egyházi bíróság és a CNSAS közti együttműködést Tőkés László püspök komoly gondnak ítélte azt a tényt, hogy tizenkét évvel a forradalom után még mindig nagyszámú átvilágítatlan lelkész szolgál. /Gurzó K. Enikő: Szükséges a lelkészek átvilágítása is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./
2002. július 10.
A titkosszolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottsággal tárgyalt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS). A tanácskozáson részt vevők megállapították, hogy a volt szekus tisztek névsorának nyilvánosságra hozatalát nem a SRI akadályozza, hanem a tanács munkáját szabályozó törvény. Az egykori politikai rendőrség tiszti névsorának publikálásához törvénymódosításra van szükség. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke kijelentette, amennyiben nyilvánosságra hoznák a listát, bíróságon megtámadhatnák a tanácsot, ezért szükséges a törvénymódosítás. /T. L.: Még mindig nem közlik a szekus tisztek névsorát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2003. március 6.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanácsot (CNSAS) vezető átvilágító bizottság feloszlatását javasolta jelentésében a parlament válságkezelő albizottsága, továbbá indítványozta az átvilágítási törvény, illetve a CNSAS működési szabályzatának módosítását is.Az átvilágító bizottság hónapok óta működésképtelen, gyakorlatilag kettészakadt. A testület utoljára tavaly október végén ülésezett, azóta a hat ellenzéki tag által leváltással fenyegetett Gheorghe Onisoru elnök és négy - kormánypárti és Nagy-Románia párti - támogatója nem jelent meg a CNSAS ülésein, nehogy alkalmat adjon a vezetőcserére. A kormánypárti bizottságelnök alaptalannak minősítette a bizottság egyes tagjainak kifogásait a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kapcsolatban. Az átvilágító bizottság feloszlatására irányuló kormánypárti akarat régóta ismert - nyilatkozta Csendes László, a bizottság magyar tagja. Csendes László szerint az albizottság javaslata demokráciaellenes, hiszen a demokrácia a többségi elvre épül. Az átvilágítás folytatására nincs politikai akarat. /Szőcs Levente: Bevált Predescu jóslata. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./
2003. szeptember 13.
Az Arad megyei Menyházán nyitották meg szept. 12-én az Átvilágítás és Felderítés Kelet-Európában című nemzetközi konferencia romániai ülésszakát, amelyet szept. 10-11-én Budapesten egy hasonló jellegű tanácskozás előzött meg. A magyar-román kezdeményezésre létrejött rendezvényen az ügynökmúltat vizsgálóbizottságok romániai, magyar-, lengyel-, németországi és szlovákiai képviselői vettek részt. A konferencia folytatásaként Aradon, a Kultúrpalotában Téged is ellenőriztek címmel tárlat nyílik. A rendezvény európai premiernek számít, eddig nem volt példa arra, hogy több volt szocialista állam képviselői részvételével szervezzenek ilyen tanácskozást. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke elmondta, Romániában eddig mintegy ötezer személy dossziéját vizsgálták át, és 2004 végéig ez a szám várhatóan megkétszereződik. "Bár pontos adataink nincsenek, eddigi kutatásaink alapján úgy véljük, mintegy 40 ezer besúgója, ügynöke lehetett a romániai politikai rendőrségnek. Több százezer emberről gyűjtöttek információkat, amelyeket gyakran a figyelt személy családja szolgáltatott. Léteznek nagyon bizarr dossziék is. Nem lehet könnyű annak, aki most tudja meg, hogy harminc éven át a felesége árulta be a titkosrendőrségnek." Incze Béla, a magyar küldöttség vezetője úgy véli: a jövőben lesz érezhető majd az átvilágító bizottságok munkájának eredménye.A jövőbeli hatásokat bizonyítandó, a németországi bizottság egyik tagja, Bert Rosenthal elmondta, hogy nemrégiben a CIA-tól jutottak annak a 381 CD-nek a birtokába, amelyeken a Stasival hajdan kapcsolatban állt 300 ezer - többnyire kelet-német - állampolgár neve található. Érdekes azonban, hogy a listán 12 ezer nyugatnémet személy neve is szerepel.A volt kommunista országokban az újságírók és a televíziósok múltját is átvizsgálják; Romániában eddig csak a Román Sajtóklub etikai bizottságának tagjait világították át./Gujdár Gabriella: Megfigyelő figyelők tanácskozása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./
2003. november 5.
A Szekuritáté Archívumát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS), dr. Gheorghe Onisoru elnök aláírásával ellátott levélben válaszolt Király Károly 2001. júl. 25-i beadványára, amelyben azt kérte, közöljék vele, milyen szekuritátés dossziék foglalkoztak a személyével. A 2003. szept. 23-i keltezésű válaszban értesítették, hogy "az archív alapokkal rendelkező intézményeknél végzett kiegészítő ellenőrzések nyomán, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte velünk, hogy nem találtak egyetlen, az ön nevére szóló dossziét sem". Ez természetesen hihetetlen, ismerve Király Károly 1989 előtti szerepét. A "a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), illetve a Katonai Dokumentumok és Archívum Szolgálat (SADM) is közölte, hogy náluk sem találhatók az ön személyére vonatkozó dossziék" - olvasható még a válaszban. Éppen Király Károlyról nem lenne dokumentum, amikor a diktatúra szinte mindenkit nyilvántartott? /Mózes Edith: Egy különös értesítés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2003. november 12.
Pert indít a rágalmazási perek abszolút bajnoka, C. V. Tudor szenátor, mert úgy véli, szekusmúltjának leleplezésével az elnökválasztásokon való részvételtől akarják megfosztani. Nov. 10-én a szenátusban bejelentette, hogy perbe fogja Ion Iliescu elnököt, Ioan Talpes elnöki tanácsadót, Radu Timoftét, az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatóját, Ioan Marin tábornokot, Gheorghe Onisorut, a szekusdossziék feltárásával foglalkozó bizottság elnökét, Virgil Magureanut, az SRI exigazgatóját. Mindegyiküktől ötmilliárd lej kárpótlást követel. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
2003. november 21.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) meghallgatta Vasile Soporan Kolozs megyei prefektust. A megbeszélést a prefektus kérte annak érdekében, hogy megtekinthesse meg a bizottság levéltárában levő saját iratcsomóját. Eszerint diákkorában besúgó volt. A prefektus továbbra is elutasítja ezt a vádakat. A bizottsági találkozót követően Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke úgy nyilatkozott, a dossziéban öt irat van Vasile Soporanról, aki akkoriban középiskolai diák volt. A jelenlegi prefektus álneve "Vasea" volt, ez jelenik meg a diák-besúgók jegyzékében is. Vasile Soporan kijelentette, nem ismeri a szóban forgó őrnagyot, ezért az őrnagyot behívják kihallgatásra, öntsön tiszta vizet a pohárba. Az iratcsomóban nincs egyetlen Soporan által aláírt tájékoztató jelentés sem. /Kiss Olivér: Kihallgatták Bukarestben a prefektust. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
2003. december 10.
Még mindig működésképtelen a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), mert a három kormánypárti tagja - bár felveszi fizetését - nem jelenik meg az üléseken. A távolmaradók mindaddig nem hajlandók részt venni a munkálatokban, amíg a parlament nem vitatja meg a testületben kialakult helyzetet. Továbbra is két táborra oszlik a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS), amelynek tagjai kölcsönösen perelik és csalással vádolják egymást. Az egyik csoportosulás - Gheorghe Onisoru elnök, Mircea Dinescu, Horia Roman Patapievici, Andrei Plesu és Csendes László - dec. 9-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen elpanaszolták, hogy a másik fél tagjai - a kormánypárt által javasoltak - már egy éve nem járnak a testület üléseire, ennek ellenére felveszik a havi húszmillió lejes fizetésüket. "Október végén eldöntöttük, hogy a CNSAS szabályzata alapján zároljuk a bérüket. Ezt követően perbe fogtak minket, és a Bukaresti Ítélőtábla igazat adott nekik" - újságolta Patapievici, aki erkölcstelennek és precedens nélkülinek nevezte a bírósági döntést. Andrei Plesu kifejtette, hogy a három CNSAS-tag távolmaradása miatt nem tudnak érdemben döntéseket hozni. Tájékoztatták már Adrian Nastase kormányfőt és Dan Matei Agathont, a PSD főtitkárát a kialakult helyzetről. Egy alkalommal Nastase kijelentette, nincs is szükség a CNSAS-ra. A CNSAS működésképtelensége már csak azért is gondokat okozhat, mert e testület hivatott kivizsgálni a jövő évben, hogy a parlamenti és az elnökjelöltek álltak-e valamilyen kapcsolatban a Szekuritátéval; az egykori besúgók ugyanis a törvény értelmében nem indulhatnak a választásokon. /Patthelyzetbe került az országos átvilágító bizottság. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./
2004. szeptember 22.
Továbbra is tisztázatlan Fazakas László margittai református lelkész múltja. „Nem vagyok büszke az 1989 előtti múltamra, de az biztos, hogy nincsen szégyellnivalóm” – jelentette ki Fazakas László margittai lelkész. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöki székére és az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelöltségére egyaránt pályázó tiszteletessel az átvilágító bizottság elnöke, Gheorghe Onisoru tudatta: a bizottság szerint „nem végzett az 1999/187-es törvény értelmében vett politikai rendőrségi tevékenységet”. Ezzel a levéllel a bizottság a négy évvel ezelőtti döntését változtatta meg. Akkor azt állapította meg, hogy az RMDSZ Bihar megyei képviselőjelölt-listáján befutó helyen szereplő lelkész együttműködött a Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Fazakas mindvégig elutasította az ellene felhozott vádakat. Markó Béla visszalépésre szólította fel, ennek ellenére a lelkész 2000 novemberében átvette parlamenti mandátumát, és csak néhány hét múlva mondott le a képviselőségről. Csendes László, a bizottság tagja kijelentette, a korábbi döntésük alapjául szolgáló valamennyi dokumentum ma is megvan, és ma is érvényes, de a lelkész olyan kiegészítő információkkal szolgált, amelyek árnyalták a róla alkotott képet, és indokolttá tették a besorolás megváltoztatását. A református egyház berkeiben nem okozott osztatlan lelkesedést Fazakas László újabb besorolása. „Ez azt jelenti, hogy tovább működik” – jelentette ki egy lelkésztársa, aki diákévei alatt a teológiai bentlakásban Fazakas szobatársa volt. Elmondta, hogy egyszer félig-meddig tetten érte Fazakast. Fazakas írógépen írt valamit, az indigón jól olvasható volt az írás címe: Tájékoztató feljegyzés. Erről akkor megkérdezték Fazakast, de kitérő válaszokat adott. Az újságíró kérdésére, hogy aláírt-e besúgói nyilatkozatot, Fazakas nem felelt. /Gazda Árpád: Besúgó volt-e a püspök- és képviselőjelölt? = Krónika (Kolozsvár), szept. 22./
2004. szeptember 30.
A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 29-én nyílt kiállítás válogatást mutat be az 1949–1989 közötti időszak szekuritátés dokumentumaiból. A Téged is figyeltek elnevezésű kiállításon részt vett dr. Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ elnöke is. Az érdeklődők eredeti dokumentumokról, fotókról készült másolatokat láthatnak. A közszemlére tett iratok között szerepel többek között a Scheffler János megyés püspök megfigyeléséről készült dosszié néhány dokumentuma, de ugyanitt láthatók az információkért kifizetett pénzösszegekről írt számlák is. A kiállításon a titkosrendőrség áldozatairól készült megrázó fényképek is láthatók. /(c): „Téged is figyeltek". Kiállítás Szatmárnémetiben, az 1949–1989–es időszak szekuritátés dossziéiból. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./
2004. október 8.
Andrei Plesu és Mircea Dinescu bejelentették, hogy lemondanak a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetőségében betöltött tisztségükről az ellen tiltakozva, hogy a bizottság úgy döntött Corneliu Vadim Tudor nem dolgozott a politikai rendőrségnek, noha a titkosszolgálatoktól kapott dokumentumok ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A CNSAS vezetőségének ülésén nyolcan vettek részt és újra megvitatták a Nagy-Románia Párt elnökének ügyét. A résztvevők közül négyen, Mircea Dinescu, Andrei Plesu, Horia Roman Patapievici és Claudiu Secasiu arra szavaztak, hogy Vadim Tudor a politikai rendőrségnek dolgozott, amint az kiderül a Román Hírszerző Szolgálattól /SRI/ kapott dokumentumokból is. A vezetőség másik négy tagja, köztük Csendes László ez ellen szavazott. Gheorghe Onisoru, a bizottság elnöke, akinek a szavazata végül eldöntötte a Tudor-átvilágítás sorsát, arra szavazott, hogy Tudor nem volt tagja volt a politikai rendőrségnek. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ megvonja támogatását Csendestől, ha az átvilágító bizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján bebizonyosodik, hogy Vadim Tudor mégis a politikai rendőrség aktív tagja volt. /B.T.: CNSAS: C.V. Tudor nem volt besúgó. Plesu és Dinescu kiléptek az átvilágító testületből. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2005. március 2.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) vezetősége azt kívánja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adja át az egykori politikai rendőrség teljes irattárát, nem a 12, hanem 25 kilométernyi dossziét, nyilatkozta Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke. Mircea Dinescu, az átvilágító testület tagja azzal vádolta az SRI-t, hogy a CNSAS képviselői nélkül kiválogatta az átadásra váró dossziékat. – Az RHSZ most is rejteget bizonyos iratcsomókat, hogy védje az egykori besúgókat és szekustiszteket – tette hozzá Mircea Dinescu. /A CNSAS a Szekuritáté teljes irattárát kéri. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 2./
2005. március 4.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) év végéig megkapja a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) az összes birtokukban levő szekus iratot, nem csupán azok kétharmadát, amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntött – fejtette ki Gheorghe Onisoru, a CNSAS vezetője. Onisoru azok után nyilatkozott, hogy tárgyalt ez ügyben Radu Timofte SRI-igazgatóval. Az elkövetkező hetekben, március 10-étől kezdődően az átvilágítóbizottság birtokába kerül az a 12 kilométernyi dokumentum, amelyről korábban is szó esett. Év végéig megkapják a visszamaradó hat kilométernyi dossziét is, miután egy CNSAS–SRI vegyes bizottság ellenőrzi a nemzetbiztonsági dokumentumokat. /B. B. E.: A CNSAS megkapja az összes szekus dossziét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2005. szeptember 22.
A román hírszerző szolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság szeptember 21-én meghívást intézett Radu Timoftéhoz, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójához, akit a testület Gheorghe Onisoru, a Szekuritáté Arhívumát Átvilágító Országos Testület elnökének kijelentései kapcsán hallgatna meg. Onisoru egy országos napilapban megjelent interjúban kijelentette, hogy nagyon sok információ eltűnt, bizonyos iratokat megsemmisítettek, másokkal üzleteltek. “Bizonyos dokumentumokat RHSZ-tisztek semmisítettek meg, erről még jegyzőkönyvek is vannak” – mondta az átvilágító testület elnöke. A lap szerint Onisoru azt is elmondta, hogy az SRI rendelkezik bizonyos dokumentumok megsemmisítésével kapcsolatos jegyzőkönyvekkel. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./
2005. október 6.
Radu Stroe, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke Radu Timofte RHSZ-igazgató október 5-i meghallgatása után kijelentette, a hírszerző szolgálat egyetlen, a Szekuritáté irattárából származó iratot sem semmisített meg, ahogy azt Gheorghe Onisoru, az Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság elnöke állította. Radu Stroe kifejtette, az egykori Szekuritáté 300-400 ezer dokumentumot semmisített meg 1989-ig, a forradalom után pedig, amíg az RHSZ átvette az irattárat, több mint 100.000 dokumentumot semmisítettek meg – olvasható a jelentésben. /Az RHSZ nem ismeri el a dossziék megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./
2005. december 8.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) hatéves tevékenysége szinte teljesen fölösleges volt, ezért a működését szabályozó 1999/187-es törvényt módosítani kell – ezt a következtetést vonták le a Pro Democratia Egyesület által december 7-én Bukarestben szervezett kerekasztal résztvevői. Köztük volt Ticu Dumitrescu, a jogszabály megalkotója is. Mint mondta, a legnagyobb baj a „nemzetbiztonság” fogalmának bevezetése volt és az, hogy Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke e kifejezés mögött keresett menedéket. „Hogyan engedhette meg magának Onisoru úr, hogy, a büntetőjogi törvényeket megkerülve, aláírjon olyan iratokat, amelyekben elismeri: nagyon rövid idő alatt százezernél több dossziét vizsgált át és ezeket a nemzetbiztonság védőszárnyai alá helyezte?” – tette föl a kérdést Ticu Dumitrescu a titkosított szekusdossziékra utalva. A CNSAS megreformálásra szorul. A módosító törvénytervezetet már benyújtották. Marius Oprea történész leszögezte: szerinte a szekusok most is köztünk vannak, villákban laknak, üzleteket működtetnek és vezetőtanácsok tagjai. Cristian Parvulescu mindezek ellenére kijelentette: reméli, megkapják a kellő támogatást a Szekuritáté leleplezéséhez. /Gujdár Gabriella: CNSAS-reform és szekustörvény-módosítás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Számos civil szervezet a szekusdossziékat átvilágító bizottság (CNSAS) elnökét, Gheorghe Onisorut és a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) vádolja az irattár feltárása terén elért gyenge eredményekért. A Pro Demokrácia szervezet nyilvános vitáján mind a civil szervezetek, mind a CNSAS egyes tagjai elégedetlenségüknek adtak hangot a bizottság működésével kapcsolatban. Legtöbb vád a bizottság elnökét és a SRI-t érte, kifogásolták ugyanis, hogy a hírszerző szolgálat nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtagadja egyes dossziék átadását a bizottságnak. A SRI döntése nyomán több tízezer dosszié hozzáférhetetlen a CNSAS számára. Változtatni kell a jelenlegi törvényen, a liberális párt már be is nyújtotta az erre vonatkozó módosító törvényjavaslatot. Radu Stroe liberális párti szenátor elismerte, tévedés volt Onisorut jelölni a bizottság élére. A Krónikának nyilatkozva Gheorghe Onisoru nevetségesnek minősítette az őt ért vádakat, és elmondta, mandátuma alatt tizenhárom kilométernyi dosszié került át a SRI-től a CNSAS-hez. Onisoru nem találta furcsának, hogy a SRI több tízezer dosszié átadását megtagadja, szerinte ugyanis ezek valóban nemzetbiztonsági ügyek. /Farcádi Botond: Kereszttűzben a CNSAS elnöke. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./
2006. március 8.
Az átvilágítás ismét elakadhat, késik ugyanis a távozó Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ tagjainak helyettesítése. Jelenlegi összetételében március 7-én ülésezett utoljára a tanács. Gheorghe Onisoru távozó elnök felhívta a figyelmet, hogy a tizenegy átvilágító közül nyolcnak hamarosan lejár a mandátuma, a politikai pártoknak és a kormánynak pedig már ki kellett volna jelölniük a jövendőbeli tagokat. Csendes László, az átvilágító bizottság magyar tagja szerint a kormány „jóindulatúan” módosította az átvilágítási törvényt, ugyanis a dossziék birtokosai szankció terhe alatt kötelesek átadni az iratokat a CNSAS-nak. Csendes László szerint még egy évnyi megfeszített munka kellene ahhoz, hogy archívummá alakuljon a lerakat irathalmaza. /Simon Judit, Szőcs Levente: „Napról napra változik a múltunk”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2006. szeptember 7.
A rendőrség rendben találta az átvilágító bizottság két képviselőjének, Mircea Dinescunak és Cazimir Ionescunak az elszámolását, de továbbra sem tisztázódott két egykori és egy jelenlegi bizottsági tag helyzete. Név szerint a testület volt elnökéről, Gheorghe Onisoruról, Aurel Picuról és a testület jelenlegi tagjáról, az RMDSZ jelöltjéről, Csendes Lászlóról van szó. A vizsgálat kiderítette, hogy a szolgálati kiszállások során a szóban forgó személyek nem számoltak el hiteles iratokkal bizonyos pénzösszegeket. Csendes László a sajtóból szerzett tudomást a személyét ért vádról. Egyáltalán nem lepődik meg ezen a helyzeten, hiszen 2002-ben például azzal gyanúsították meg, hogy aláásta Románia nemzetbiztonságát. – Megpróbálnak megfélemlíteni, és bizonyos körök megkísérelnek sarokba szorítani, hogy ne merjünk olyan döntéseket hozni, amelyeket a lelkiismeretünk diktál – mondotta Csendes László. /Kivizsgálják az átvilágító bizottság költekezését. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./
2007. július 4.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./
